A globális acélipar folyamatos kibővítésének hátterében a fémkohak kokszának piaci értékét és stratégiai jelentőségét, mint a kupac kemence -vasaló alapanyagát, újradefiniálódnak. A kohászati koksz nemcsak kulcsszerepet játszik a hő és a csökkentő szerek biztosításában, hanem elősegíti az acélgyártás alacsony karbonizáció felé történő átalakulását és a technológiai frissítések révén a nagy hatékonyságot is, és kapcsolatba kerül az upstream energia és a downstream csúcskategóriás gyártás között.
Az ipari lánc szempontjából a kohászati koksz értéke több dimenzióban tükröződik. Először is, az alapvető funkcionális szinten a magas rögzített széntartalom és az alacsony illékonyság jellemzői jelentősen javíthatják a kollégium -olvasztás hatékonyságát. A magas színvonalú kohó koksz csökkentheti a koksz arányát, csökkentheti a szennyező anyagok kibocsátását és közvetlenül optimalizálhatja az acélgyárak termelési költségeit. A környezetvédelmi szabályozások szigorításával az alacsony kén- és alacsony hamutartalommal rendelkező csúcskategóriás kohász iránti kereslet növekedett, és néhány speciális koksz termék prémium aránya meghaladta a hagyományos előírások 30% -át.
A technológiai innováció területén az olyan folyamatok népszerűsítése, mint például a kokszolás és a száraz oltás, tovább növelte a kohászati koksz hozzáadott értékét. Például a tamping folyamat által előállított koksz egységessége 8%-12%-kal javíthatja a nagyolvasztó kemencének permeabilitását. A száraz oltási technológia nemcsak visszanyeri a piros koksz ésszerű hőjét az energiatermeléshez, hanem 3-5 százalékponttal növeli a koksz szilárdságát, ami elengedhetetlen a speciális acélok, például nagy szilárdságú acél és szilícium acél előállításához.
A piaci struktúra szempontjából Ázsia továbbra is a legnagyobb fogyasztói piac a kohászati koksz számára, ám az európai acélgyárok felgyorsítják a zöld koksz -ellátási láncok elrendezését a szénlábnyomuk csökkentése érdekében. Egyes vállalatok alacsony szén-dioxid-kibocsátású kohó koksz termékeket fejlesztenek ki biomassza vagy hidrogén hozzáadásával egyes szén alapanyagok cseréjéhez. Ez az átalakulási tendencia arra készteti az iparágot, hogy egyszerűen az áron versenyezhessen az áron, a minőségi és a környezeti teljesítmény átfogó versenyéig.
A jövőben a zavaró technológiák, például a hidrogén -kohászat és az elektromos kemence acélgyártás fokozatos forgalmazásával megkülönböztethetők lehetnek a kohászati koksz alkalmazási forgatókönyvei. Rövid távon azonban az acélipar "élelmezésének" alaphelyzetét nehéz megrázni. A termékek tisztaságának folyamatos fejlesztése és a testreszabott kohó koksz megoldások fejlesztése lesz a beszállítók alapvető képességei a globális versenyen való részvételhez.
